2017 Szeptember
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30
Kiválasztotta-e már a nyári pihenése helyszínét?
A projekt az
Európai Regionális Fejlesztési Alap
társfinanszírozásával valósul meg

Jász-Látogatóközpont
Cím: Jászberény, Kossuth Lajos út 58.

Információ: 57/657-298  E-mail: latogatokozpont@pr.hu                       
                                                        

 

 

 

A Jász Látogatóközpont interaktív kiállításának alapötletét a jászok, a kiskunok és nagykunok közös privilégiális ládája ihlette. Ebben őrizték a Jászkunok legfontosabb iratait, okleveleit. A bonyolult zárszerkezetnek köszönhetően csak a három kapitánynál őrzött kulcsok egyidejű elfordításával lehetett kinyitni a „kincses dobozt”. Ön a kulcslyukon keresztül belépve bepillanthat a Jászság „kincseibe”, büszke pillanataiba.
A majd 800 éve, a népvándorlás utolsó hullámaként, a tatároktól űzött, betelepült elődök a magyarság sorsközösségében teljesen magyarrá váltak, azonban ma is büszkén vallják még jász és kun származásukat. Történelmük, kultúrájuk, hagyományaik, földrajzi, természeti adottságaik, mai természetvédelmi területeik különleges élményt nyújtanak a tudományt, természetet, nyugalmat, a szépet kedvelőknek egyaránt.
A Látogatóközpontban egy időutazásra hívjuk Önt a Jászságban. Lehel és Konrád mondája, a betelepülésünk körülményei, a török idők, az elzálogosítás időszaka, a Rákóczi szabadságharc, a Redemptio, az 1848-49-es szabadságharc, és a tavaszi hadjárat mind-mind dicső emlékekkel gazdagították történelmünket. A kistérséghez kötődő mondák, legendák további izgalmakat, titkokat kínálnak, s egyben értékessé teszik e tájegységet. A Jász Látogatóközpont nagyobb termében ezen eseményekkel, időszakokkal ismerkedhetünk meg. Miközben követjük a történelmi eseményeket, s haladunk előre az évszázadok időszalaga mentén, egyre közelebb kerülünk a mához, és egyre közelebb a jászok szellemiségéhez. Az interaktív kiállítás során egyre többet tudunk meg e népcsoportról. Szinte minden században találkozunk olyan eseménnyel, amitől azt gondolhatjuk, hogy a jászok nélkül talán más lenne az ország jelene.
Egy kulcslyukon belépve a Jászok kincsesládája az Ön számára is feltárul!


A Jászok Világtalálkozóját 1995. óta rendezik meg az elszármazott jászok összetartozásának erősítésére. A minden évben más jász településen megtartott találkozó célja e kis nép egységének, sajátos öntudatának, kultúrájának, történelmének megőrzése. Ki ellátogat egy ilyen eseményre, érezheti e magyarságba integrálódott népcsoportnak az összetartását, munkaszeretetét, az önmaguk felé zárt, de a bejövő újdonság, új ismeretek, barátságok felé nyitott tulajdonságát. A láda felnyitásával korábbi világtalálkozók eseményei elevenednek meg, és rácsodálkozhatunk, a világ milyen messzi szegleteiből érkeznek a nagy „találkozásra” évről-évre az elszármazott jászok.
Utunk során felidézésre kerül Jászberény híres szülöttének, Déryné Széppataki Rózának az élete és munkássága is. Korának ünnepelt primadonnája sikerei révén sokat tett a magyar színészet elismertetéséért. Alakja a magyar vándorszínészet jelképe volt, az egész országot bejárta. Mikor kinyílik egy láda, s megszólal Déryné éneke, visszakerülünk abba a korba, mikor még a magyar nyelv használatáért, s elfogadtatásért - akár művészként is – küzdeni kellett.
A jászok betelepedése idején a mai Jászság területén nagy kiterjedésű, vadakban és madarakban gazdag ligeterdők voltak. A hazai hegyekben eredő Tarna és Zagyva folyók mellett a kis lejtés következtében gazdag vízi világgal rendelkező óriási lápos-mocsaras területek alakultak ki. Később az árvízvédelmi szabályozások és belvízelvezető tevékenység következtében a mocsaras táj folyamatosan átalakult. A török idők során a fákat is kiirtották, ekkor alakult át igazi pusztává a terület. Az egykor oly gazdag élővilág nyomait ma csak szigetszerűen a szántók között, illetve a Zagyva és a Tarna árterében lehet fellelni. Ebbe a több száz évvel ezelőtti természeti világba is elkalauzol a Látogatóközpont egy részlete. Kedvet ébreszt, hogy kisétáljunk a nem is oly távoli Hajta és Zagyvamenti Természetvédelmi Területekre, s ott a mindennapi rohanásból kiszakadva élvezzük az ártéri erdők, szikesek, homokos akácosok, ligeterdők növény- és állatritkaságait. Madárhangok, gyorsan szaladó felhők, szélben hajlongó dús rétek, és az álló idő hívogatnak.
Aba Novák Vilmos jászsági munkásságának megismerésére szintén indíttatást kapunk, ha a ládikát felnyitva felhangzik a templomi zsoltár, s kivilágosodnak különleges műveinek fotói a jászszentandrási templom szentélyének freskórészletein. Meghökkentő Jézus ábrázolása messze földön híressé teszi a templomot.
A látogatása során betekintést nyerhetünk a jászok gazdag lovas hagyományaiba is. A jászok eredetüknél fogva mindig is jól értettek a lovakhoz, s hasznát vették mind a harcászat, mind a földművelés, állattartás során. Történelmünk jelentősebb időszaka volt e téren a Rákóczi szabadságharc és az 1848-49-es szabadságharc időszakai. A lovas huszárok mindig kiemelkedő szerepet játszottak a jelentősebb csatákban. A Rákóczi szabadságharcban például a jászok, kiskunok és nagykunok saját ezredei harcoltak, 1848 elején a jászkun megyék felállították saját lovasezredüket, a Lehel-huszárezredet. A Dicsőséges Tavaszi Hadjáratban több napon át haladtak keresztül a katonák a Jászságon. Falvainkban, városainkban szálltak meg hadvezérek, s közkatonák egyaránt. A településeken áthaladva többek csatlakoztak a lovassághoz. Sőt a tápióbicskei csata előtt Kossuth és a vezérkar még néhány tagja (Damjanich, Görgey, Klapka, Leiningen és Wysoczki tábornok) tanácskozott, s töltötte az éjszakát Jászberényben a mai Bíróság épületében. A ládát kinyitva kis időre, egy „huszárvágással” részesei lehetünk e történelmi időknek.
Ennyi érték hallatán ki ne kapott volna kedvet a Jászság meglátogatására? S mivel ez a sok kincs egy napba nem sűríthető, arra invitáljuk Önt, hogy minél előbb keresse fel a Jász Látogatóközpontot, s onnan ötleteket merítve, járja végig vidékeinket, múzeumainkat, műemlékeinket, városainkat, falvainkat, értékeinket.
A Látogatóközpontban interaktív módon mélyülhet el mindenki a jászok életében, hagyományaiban, történelmében. Tanulmányaiból emlékszik még, mi történt, mikor Lehel ott állt Konrád császár előtt? Tudja, honnan származnak a jászok? És hogy hogyan zajlott régen egy vásár? Mivel gazdagította kultúrájukat a török hódoltság? Hogyan is festettek a Lehel huszárok? Mit kell érteni az Európában egyedülálló Redemptio alatt? S hogy éltek elődeink az önmegváltás előtt és után?
De nemcsak ezekre a kérdésekre kapunk választ; sokkal többre. Kiderül például tartalmaz-e jász vonásokat az Ön arca? Vajon ismeri annyira a redemptus települések címereit, hogy részletekből össze tudná őket illeszteni? Életre tud kelteni egy széthullott Lehel huszárt? Hogyan mutatna Ön jász asszonyként, korhű ruhában?
A kérdés valójában az, elég kreatív- e Ön ahhoz, hogy életre keljen a jászok mindennapi élete, történelme, dicső múltja az Ön számára?
Lépjen be a múltba, élje át emlékeinket, élményeinket, legendáinkat a jelenben!
Mert, bár az értékek legtöbbször rejtve vannak, a tudatosan kereső szem, a jó irányba tett lépés, s a céllal megtett mozdulat megtalálja azt.
Kellemes időtöltést, élményekben gazdag felfedező utat kívánunk!

"..Kalászos rónán jász nép, ösi fajta, Fonott kalácsa omlón illatos; Kanyargó Zagyva: sürü nád partja, Tükrén vén füzfák árnya ringadoz"
Prückler József: Jászberényi rajzok

Javasolt böngésző: Internet Explorer 7.-8.

Tovább a térkép részletes megtekintéséhez
Tematikus térkép
Részletes útvonaltérképpel segítjük Önt a helyszínek közöt- ti navigáció során, a kívánt útvonalakat akár meg is határ- ozhatja!

- 1. számú hírlevél - 2010 március
- 2. számú hírlevél - 2010 április
- 3. számú hírlevél - 2010 június
- 4. számú hírlevél - 2010 július
- 5. számú hírlevél - 2010 augusztus
- 6. számú hírlevél - 2010 szeptember
Tisztelje meg Vendégkönyvünket, mondja el mi tetszett és mivel volt elégedett!
Mit keresne fel legszívesebben Jász-Nagykun-Szolnok megyében az alábbiak közül?
A Robin kalandparkot Tiszafüreden
A Jászkun kapitányok nyomában túraútvonal állomásait
A cserkeszőlői fürdőt
A Tiszakürti Arborétumot
A Szolnoki Gulyásfesztivált

Impresszum | Kapcsolat | Adatvédelem | Médiaajánlat