2017 Szeptember
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30
Kiválasztotta-e már a nyári pihenése helyszínét?
A projekt az
Európai Regionális Fejlesztési Alap
társfinanszírozásával valósul meg
Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény - Jászkisér | Damjanich János Múzeum és Galéria - Szolnok | Faluház és Babamúzeum - Abádszalók | Finta Múzeum - Túrkeve | Györffy István Nagykun Múzeum - Karcag | Helytörténeti Gyűjtemény - Törökszentmiklós | Helytörténeti Múzeum - Kunszentmárton | Jász Múzeum - Jászberény | Kiss Pál Múzeum - Tiszafüred | Kunkapitány Háza - Kunhegyes | Macimúzeum - Rákóczifalva | Tiszazugi Földrajzi Múzeum - Tiszaföldvár | Túri Fazekas Múzeum - Mezőtúr

 


A Kiss Pál Múzeum története

 Kiss Pál MúzeumTiszafüred legszebb parkjában, a hajdan volt Lipcsey-kertben található a Kiss Pál Múzeum. Az 1840 táján épült, klasszicista stílusú, oszlopos tornácos kúria ma már műemlékként nyilvántartott épületében 1849 tavaszán Kossuth Lajos is többször vendégeskedett. Az intézmény elnevezésében is őrzi az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hagyományait, hisz a tiszafüredi temetőben nyugvó Kiss Pál a szabadságharc egyik tábornoka volt.

A mai múzeum elődjének számító Tiszafüred-vidéki Régészeti Társulatot 1877-ben hozták létre. Az egyleti gyűjtemény alapját Tariczky Endre római katolikus plébános közel 500 darabos régészeti és numizmatikai kollekciója képezte. Több évtizedes öntevékeny munka nyomán négy gyűjteménycsoport alakult ki: az éremgyűjtemény, a régiségtárnak elnevezett gyűjteményrész (agyag-, kő-, csont- és vastárgyak), a vegyes tárgyak elnevezésű kollekció („természetrajzi tárgy, ipari készítmény és más különlegesség"), a kéziratokat, térképeket, metszvényeket és okmányokat tartalmazó könyvtár. A gazdag gyűjtemény jelentős része a II. világháború során és az azt követő időszakban megsemmisült vagy eltűnt.

Az államosított keretek között kialakuló új intézmény 1953-ban kapta mai nevét, és hosszú fejlődés után vált a megyei múzeumi szervezet egyik fontos tájmúzeumává. A mai szakgyűjteményt 4893 néprajzi tárgy és 5589 darabból álló történeti tárgyi-dokumentációs, valamint 372 darabból álló természettudományi (elsősorban őslénytani) emlékanyag alkotja. Mindehhez 11945 db-ot számláló fotótár, 1677 leltári tételnyi adattár és 5382 kötetes könyvtár társul.

A múzeum gyűjteményei

A 2000. évben felújított műemlék épületben 2001 januárjában Mesterek és mesterművek címmel új állandó kiállítás nyílt. A helytörténeti, néprajzi kiállítás Tiszafüred környéke népművészetének emlékeit tárja a látogatók elé. A legkisebb teremben kiállított dokumentumok, térképek, fényképek és tárgyak arról tanúskodnak, hogy Tiszafüreden a társadalmi-gazdasági fejlődés a XVIII. század közepétől lehetővé tette a piaci-vásári szerepkör, a kereskedelem és a kézművesipar kialakulását. Az 1740-es évekre mezővárossá váló településen a háziipari jellegű kézművesség szerves fejlődés eredményeként, a XIX. század elejére céhes kereteket öltött. Ebben a kiállításrészben az asztalosok, a lakatosok, az ácsok, a molnárok, a kötélverők, a kékfestők, a nyergesek, a bognárok, a kovácsok, a csizmadiák, a szűcsök és a szabók céheinek kiállított emlékanyaga, a falusias jellegű, szatócsnak nevezett vegyeskereskedés megjelenítése villantja fel azt a gazdaság- és társadalomtörténeti hátteret, amely hozzájárult a tiszafüredi művészi kisipar és háziipar felvirágzásához.

 
 A tárlat leghangsúlyosabb részén, a főbejárattal szemben láthatók az országos hírű füredi nyergesek munkái, munkaeszközei. A tiszafüredi fanyergek már a XVIII. század második felében országszerte ismertek voltak, de ebből az időből csak néhány nyergest ismerünk. A füredi nyergesek céhe a XIX. század elején alakult, s a mesterek csak az I. világháború után hagytak fel a városban a nyereggyártással. A híres füredi nyerget kétféle fából készítették. A ló hátára simuló nyeregdeszka puhafából, többnyire nyárfából készült. Az erre szerelt páros, ív alakú kápát keményfából, rendszerint bükkfából faragták. Néhány fanyerget igényes faragás díszített. A nyeregdeszkán ékrovás és beütött mintasor, a kápákon domború faragás volt a díszítmény. A legszebb ornamentika a kápafejekre került, amely élethű vagy stilizált virágokat, elvétve címert ábrázolt. A legkorábbi darabok erősen stilizált virágornamentikája sok hasonlóságot mutat a honfoglalás kori tarsolylemezek palmettás díszeivel. A faragással díszített nyeregdeszkák középső részén a XIX. század eleji füredi faragóhagyományokban jól ismert klasszicista indadíszek tűnnek elő. A kiállított darabok díszesebb példányai a XIX. század második harmadában készültek, bár természetesen nem minden nyereg kapott vésett, rovott vagy domború faragású díszítményt. 


 Tiszafüred másik nevezetes kézműves ipara a fazekasság volt. Füred fazekasai egyszer égetett feketekerámiát és kétszer égetett, mázas kerámiát egyaránt készítettek. A lefojtott égésnek köszönhetően sajátos színű feketekerámia jórészt mindennapi használatra készült. A terem közepén lévő vitrinben láthatók a házipari termelés zömét adó használati edények: korsók, kanták, tálak, szűrők. A füredi mázas kerámia nagyobb keresettségnek örvendett, s a 40-50 kilométeres környékben lévő falvak lakóihoz is eljutott. A kétszer égetett mázas kerámia az első égetés előtt kapta alapszínét és karcolt vagy írókázott díszítményét. Az ezt követő mázazás után újra kiégették, és ezzel a második égetéssel nyerte el csillogó felületét. A mázaskerámia gyártása nagyobb technikai tudást igényelt, melyet a füredi fazekasok Miskolc és Debrecen céhes műhelyeiben sajátítottak el az 1820-as években. Ezekben a céhekben, illetve az Egerből, Miskolcról áttelepülő fazekasok révén ismerték meg a divatos edénytípusokat, díszítményeket is. A butykoskorsók, a miskakancsók, a kulacsok, a boroskancsók a legkorábbi készítmények. Az edényeket általában áttetsző ólommáz fedi, alapszínük fehér, zöld, ritkábban okker, sárga. Leggyakoribb díszítményük a virág, de a fazekasok kedvelték a körzővel szerkesztett rozettákat és az ágon álló madarat is.                 

Az 1860-as évektől a pálinkás butellák és a tálasedények bővítették a választékot, később a bödönök és a szilkék is megjelentek. Erre az időszakra Tiszafüred az Alföld második legnagyobb tálasközpontja lett, a fazekasok éves termelése az 50 ezer darabot is meghaladta. A XX. század elejére azonban a fazekas termékek iránti kereslet rohamosan csökkent, és az I. világháború után a mázas kerámia gyártása megszűnt.

A füredi virágozott asztalosbútor gyártásának kialakulási ideje, a bútorok elterjedési körzete a füredi mázas kerámiával mutat hasonlóságot. A mesterség története és a stílus alakulása jól elkülöníthető korszakokra osztható. A legkorábbi bútordarabok sötét alapfestésűek, tulipános, gránátalmás főmotívumaikat pedig vésett vagy festett körmezők övezik. Ládák, ágyvégmotívumok szemléltetik ezt a színösszeállítást. A bútorfestésnek ezen körmezővel keretezett módja a magyar hagyományban igen ritka, s vélhetően a Füredre betelepült morva, német mesterek tevékenységével hozható összefüggésbe. A XIX. század közepétől azonban már itt is divatba jött a vörös, ritkábban kék alapú, fekete márványozás, mely az eltérő ízlésű református és a római katolikus lakosság igényeihez igazodott.

A kiállítás a háziipari jellegű, populáris népművészeti készítményekből is ízelítőt nyújt. A helybeli nemesi családok révén megvalósuló motívumközvetítést 1885-ös keresztszemes munkák szemléltetik. A hosszabb ideig divatos keresztszemes munkák mellett fehérhímzésekből is látható válogatás. A gazdagabb szőttes hagyományt zabszemes, rozmaringos, rózsás csillagos és csigás betétek képviselik. A mezőváros nagy kiterjedésű, legeltetésre is alkalmas határa a pásztorművészet kialakulásának is kedvezett. Számos olyan tárgy maradt meg, melyet a más vidékről ideszegődött pásztorok alkottak (szaru- és csont sótartó, rühzsírtartó, borotvatok, karikás, bicskatartó).

Az állandó kiállítást egy rövid múzeumtörténeti rész zárja. Az időszaki kiállítótermekben évente 4-6 tárlatot látogathatnak a vendégek.

Állandó kiállítások: Mesterek és mesterművek


Cím: 5351 Tiszafüred, Pf. 16. Tariczky sétány 6.
Telefon.: 59/ 352-106
E-mail: kisspalmuz@freemail.hu
Internet elérhetőség: www.djm.hu - tagintézmények - Kiss Pál Múzeum

Nyitvatartás
Kedd-Szombat: 9-12 és 13-17 óráig
Hétfőn és Vasárnap: szünnap

Tárlatvezetés: alkalmanként, előzetes bejelentés alapján.


"..Kalászos rónán jász nép, ösi fajta, Fonott kalácsa omlón illatos; Kanyargó Zagyva: sürü nád partja, Tükrén vén füzfák árnya ringadoz"
Prückler József: Jászberényi rajzok

Javasolt böngésző: Internet Explorer 7.-8.

Tovább a térkép részletes megtekintéséhez
Tematikus térkép
Részletes útvonaltérképpel segítjük Önt a helyszínek közöt- ti navigáció során, a kívánt útvonalakat akár meg is határ- ozhatja!

- 1. számú hírlevél - 2010 március
- 2. számú hírlevél - 2010 április
- 3. számú hírlevél - 2010 június
- 4. számú hírlevél - 2010 július
- 5. számú hírlevél - 2010 augusztus
- 6. számú hírlevél - 2010 szeptember
Tisztelje meg Vendégkönyvünket, mondja el mi tetszett és mivel volt elégedett!
Mit keresne fel legszívesebben Jász-Nagykun-Szolnok megyében az alábbiak közül?
A Robin kalandparkot Tiszafüreden
A Jászkun kapitányok nyomában túraútvonal állomásait
A cserkeszőlői fürdőt
A Tiszakürti Arborétumot
A Szolnoki Gulyásfesztivált

Impresszum | Kapcsolat | Adatvédelem | Médiaajánlat