2017 November
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30
Kiválasztotta-e már a nyári pihenése helyszínét?
A projekt az
Európai Regionális Fejlesztési Alap
társfinanszírozásával valósul meg
Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény - Jászkisér | Damjanich János Múzeum és Galéria - Szolnok | Faluház és Babamúzeum - Abádszalók | Finta Múzeum - Túrkeve | Györffy István Nagykun Múzeum - Karcag | Helytörténeti Gyűjtemény - Törökszentmiklós | Helytörténeti Múzeum - Kunszentmárton | Jász Múzeum - Jászberény | Kiss Pál Múzeum - Tiszafüred | Kunkapitány Háza - Kunhegyes | Macimúzeum - Rákóczifalva | Tiszazugi Földrajzi Múzeum - Tiszaföldvár | Túri Fazekas Múzeum - Mezőtúr

A Jász Múzeum története

 A Jászkun Kerületek egykori székvárosában, Jászberényben 1873-ban – az országban elsők között – vetődött fel a múzeumalapítás gondolata. Az ügy legfőbb szorgalmazója Sipos Orbán helyettes polgármester volt, aki szívügyének tartotta, hogy a jász történelmi emlékek méltó helyre kerüljenek, s az utókor számára fennmaradjanak. A jászok múzeumát, amelyet megalapításakor a városháza egyik udvari épületében helyezték el, 1874. december 26-án adták át a nagyközönségnek. Az egyre gyarapodó gyűjteményt a későbbiekben még többször átköltöztették (Jászkürt Fogadó, Kerületi Székház, Városháza), mígnem 1931-ben végre állandó helyet találtak a múzeum számára, a Városháza üresen álló lóistállójában. A múzeum azóta is az 1842-ben épült, klasszicista stílusú, dór oszlopos, műemlék épületben működik, s kitartóan gyűjti, őrzi a jász múlt írásos és tárgyi dokumentumait.
Az alapítás óta eltelt évtizedekben az intézmény tevékenységét számos kiváló igazgató munkássága fémjelezte. A múzeum első őre Ozoróczky János volt, a századforduló időszakában pedig Hild Viktor jeles régiségkutató gondozta és gyarapította a gyűjteményt. Banner János régészprofesszor neve a Jász Múzeum történetének fontos időszakát fémjelzi, 1913-tól, közel hét esztendőn keresztül állt a múzeum élén. Működése nyomán élénk pezsgés indult meg az intézményben. A múzeum gyűjtőkörét a néprajz területére is kiterjesztette, s megalapozta a gyűjtemények korszerű nyilvántartási rendjét. 1926-ban Réz Kálmán nyugalmazott plébánost bízta meg a város a múzeum anyagának gondozásával, aki mintegy 20 éven keresztül lelkes ügybuzgalmával igen sokat tett a múzeum népszerűsítése érdekében. Szerencsésen bontakozott ki körülötte egy helytörténeti kutatócsoport (Blénessy János, Porteleki József, Német Ferenc, Komáromy József), kiknek munkássága jelentős korszakot nyitott a jászsági helytörténeti és régészeti kutatások terén.
A Jász Múzeum az elkövetkező évtizedekben is töretlenül fejlődött. Az 1994-ben létrehozott Jász Múzeumért Alapítvány segítségével jelentősen fellendült a könyvkiadás: felújították az egykori sorozatokat: Jászsági Füzetek, Jászsági Könyvtár valamint újakat is útjukra bocsátottak Jászsági Könyvtár. Ebben a sorozatban jelent meg 25 év után a Jász Múzeum évkönyve is. 1998-ban elkészült a Jász Múzeum új állandó kiállítása “Élet a jászok földjén” címmel, amelyért 1999-ben elnyerte az “Év múzeuma 1998” megtisztelő címet. A Jász Múzeum a tudományos és honismereti tevékenysége mellett nagy gondot fordít a közművelődési programok szervezésére is, amelyek évente több ezer látogatót vonzanak a múzeumba.  Igen nagysikerű rendezvények a Múzeumi esték (esték, előadások, pódiumok, könyvismertetők), a Zenés múzeumi esték (népzenei és komolyzenei koncertek, néptáncműsorok) valamint a Múzeumi Világnap alkalmából megrendezett Történelmi játszóházak.  
A Jász Múzeum meghatározó szerepet játszik Jászberény és a Jászság tudományos, kulturális életében. Múzeuma egy jól körülhatárolható kis régiónak, amelynek lakosai mint a múltban, úgy most is számos példáját adják a múltjuk emlékei iránti tiszteletnek, s mindenkor képesek áldozni a múzeum gyarapításáért, fejlesztéséért és céljai megvalósításáért.

A  múzeum gyűjteményei:

A Jász Múzeum helytörténeti és néprajzi gyűjtőkörű tájmúzeum, így hatalmas gyűjteményének is e két terület alkotja a törzsanyagát. Már az alapításkor jelentős helytörténeti relikviákat adományoztak a lelkes lokálpatrióták a múzeumnak. (Lehel kürtöt kötőjével, Rákóczi ládáját, Szentkirályi Móric aranytollát, redemptiós zászlót, Jászkun-Kerületek vasládáját, stb.), s ez az anyag az évtizedek folyamán még tovább gyarapodott.  
 
 Lehel kürtje

A helytörténeti gyűjtemény legkiemelkedőbb darabja a X-XI. századból, Bizáncból származó, gazdagon faragott elefántagyar kürt, amelyhez egyik legszebb ősi magyar mondánk fűződik. A kürtöt a XVII. században még általában Jászkürt néven emlegetik, majd egyre gyakrabban fordul elő a Lehel kürtje elnevezés.

 

 

A helytörténeti anyagból gazdagságával kiemelkedik a zenei gyűjtemény, amely a Jászság jeles zeneszerzőinek, művészeinek (Székely Mihály, Palotásy János, Beleznay Antal, Tarnay Alajos) írásos és tárgyi hagyatékát őrzi.   


A múzeumi gyűjtemény legnagyobb egysége a néprajzi, amely közül számos tárgy formai szempontból, illetve díszítés tekintetében kiemelkedő jelentőséggel bír. Ilyen többek között a méhlakás gyűjtemény, amelynek legszebb és legrégibb darabja egy 1770-ből Jászapátiból származó, gazdagon díszített méhköpü. A különösen szép tárgyak sorába tartozik a XVIII. század elejéről való, szép faragású lélekszárító malom, amelyet Banner János gyűjtött az 1910-es években, az 1875-ből való, hatalmas méretű, robosztus szőlőprés, a régi vallási élet emlékei, a festett madonnák valamint a mívesen faragott, gazdagon díszített, ún. csörgős guzsalyok. Sajátos helyet foglalnak el a gyűjteményben Nagypál Miklós jászapáti pásztor virtuóz faragású használati tárgyai: famozsarak, borotvatartók, pásztorbotok. A játékgyűjtemény első darabjai az 1910-es évekből származnak Banner János gyűjtéséből. Figyelemre méltó a múzeum viseletgyűjteménye is: hímzett subák, ködmönök, zsinóros posztó nadrágok, nyárikák, kecelék, kendők, aranyos, ezüstös kerepélyes féketők és változatos formájú, finom kelméjű, szép díszítésű fehérneműk. A kismesterségek közül pedig különösen a szűcsök, csizmadiák és kovácsok eszközanyaga számottevő.

    Állandó kiállítások:

  • Élet a jászok földjén
  • Lehel kürtje
  • A szabadságharc gyermekhősei


Cím: 5100 Jászberény, Táncsics M. u. 5.
Telefon: 57/412-753
Tel/fax: 57/502-610
E-mail:
jaszmuzeum@invitel.hu
Internet elérhetőség: www.djm.hu – tagintézmények – Jász Múzeum

A múzeum nyitva tartása:

Téli nyitvatartás:
November 1-től március 31-ig

Hétfő: szünnap
Kedd–péntek: 9–16 óráig
Szombat–vasárnap: 9–13 óráig

Nyári nyitvatartás:
Április 1-től október 31-ig
Hétfő: szünnap
Kedd–vasárnap: 9–17 óráig


Tárlatvezetés: magyarul és németül, előzetes bejelentés alapján.
Múzeumi könyvtár használata, nyitva tartási időben.

"Nem parancsol nékem senki, Sem a Jászság, sem a Kunság, Sem a karcagi bíróság."

Javasolt böngésző: Internet Explorer 7.-8.

Tovább a térkép részletes megtekintéséhez
Tematikus térkép
Részletes útvonaltérképpel segítjük Önt a helyszínek közöt- ti navigáció során, a kívánt útvonalakat akár meg is határ- ozhatja!

- 1. számú hírlevél - 2010 március
- 2. számú hírlevél - 2010 április
- 3. számú hírlevél - 2010 június
- 4. számú hírlevél - 2010 július
- 5. számú hírlevél - 2010 augusztus
- 6. számú hírlevél - 2010 szeptember
Tisztelje meg Vendégkönyvünket, mondja el mi tetszett és mivel volt elégedett!
Mit keresne fel legszívesebben Jász-Nagykun-Szolnok megyében az alábbiak közül?
A Robin kalandparkot Tiszafüreden
A Jászkun kapitányok nyomában túraútvonal állomásait
A cserkeszőlői fürdőt
A Tiszakürti Arborétumot
A Szolnoki Gulyásfesztivált

Impresszum | Kapcsolat | Adatvédelem | Médiaajánlat